A novell�t�l a filmig

A titkos ablak t�rt�nete akkor kezdõd�tt, amikor a Columbia Pictures elkezdett �rdeklõdni Stephen King Four Past Midnight c�mû k�tetet�nek "Secret Window, Secret Garden" c�mû novell�ja ir�nt. David Koepp �r�-rendezõt kerest�k meg, hogy �rjon forgat�k�nyvet az elbesz�l�sbõl. Koepp m�r t�bb �zben dolgozott egy�tt a st�di�val, gy�m�lcs�zõ egy�ttmûk�d�s�k eredm�nye volt az ut�bbi idõk t�bb nagy mozisikere, mint p�ld�ul a P�kember �s a P�nikszoba, melyeknek Koepp �rta a forgat�k�nyv�t.

"King t�rt�nete nagyon eml�keztetett Koepp egyik kor�bbi rendez�s�re, a Hetedik �rz�kre, mert az is egy olyan fick�r�l sz�lt, aki l�tsz�lag elvesztette kapcsolat�t a val�s�ggal - magyar�zza Gavin Polone producer. - A P�nikszoba klausztrof�b atmoszf�r�j�val is voltak hasonl�s�gok, hiszen ott is be van szor�tva a t�rt�net egyetlen h�zba."

"Vonz�dom az olyan filmekhez, amikben a fick� bekattan egy szob�ban - vallja be nevetve Koepp. - Nagy kih�v�s olyan t�rt�netet kidolgozni, ami egy nagyon erõsen behat�rolt t�rben j�tsz�dik, �s szeretem az ilyen kih�v�sokat. Noha a filmben van n�h�ny k�lsõ jelenet is, a t�rt�net tulajdonk�ppen Mort Rainey lak�s�ban j�tsz�dik, �s egy olyan fick�r�l sz�l, aki �pp nagyon rossz passzban van, �s t�l sok idõt t�lt egyed�l otthon. A bez�rts�g �s a paranoia t�mak�r�t akartam k�rbej�rni, ez mindig nagyon �rdekelt. A bez�rts�g nagyon fura dolgokat hoz ki az emberbõl, �s ha a saj�t lak�sunkban t�rt�nik vel�nk rossz, az nagyon r�misztõ tud lenni."

King feszesen meg�rt novell�j�nak m�sik fontos aspektusa azon katasztrof�lis �llapot bemutat�sa, amikor egy term�keny �r� alkot�i v�ls�gban szenved. Koepp, a sikeres, keresett forgat�k�nyv�r� saj�t �lm�nyeire t�maszkodva, elsõ k�zbõl tudta bemutatni az �r�s n�ha nagyon is gy�trelmes proced�r�j�t. "R�szben azonosulok Morttal, mert ismerem ezt az �letm�dot - mes�li Koepp. - Ahogy sok �r�, Mort is azzal k�szk�dik, hogyan hangolja �ssze a fej�ben zajl� t�rt�neteket a k�lvil�g esem�nyeivel. �n is teljesen egyed�l szeretek lenni, amikor �rok, bez�rk�zom egy szob�ba, �s nem akarok senkivel tal�lkozni. Neh�z a k�lvil�ggal foglalkozni, amikor az ember ennyire befel� fordul. Azt�n Mort �let�ben egyszer csak felbukkan John Shooter, aki sz� szerint r�t�ri az ajt�t, �gyhogy nem csoda, ha rosszul �rinti, k�l�n�sen, mivel �ppen emocion�lis v�ls�gban is van."
Az alkot�i v�ls�g csak m�g jobban gy�tri Mortot. "Az �r�shoz �nmagunkb�l kell �p�tkezni - mondja Koepp -, ez�rt ha az ember depresszi�s, nagyon neh�z neki�llni. A heverõ mindig nagyon cs�b�t�nak tûnik. Nagyon k�r�ltekintõen v�lasztottuk ki Mort kanap�j�t, mert nem ismerek egyetlen �r�t sem, akinek ne volna egy j� kis d�glõs kanap�ja. �n magam teszteltem mindegyiket, �s szundik�ltam is egy kicsit azon, ami v�g�l a filmben l�that�."

A szerepl�k kiv�laszt�sa

Depp sz�m�ra nagy seg�ts�g volt, hogy egy �lõ �r� �lm�nyeibõl mer�thet ihletet, aki egyben a rendezõje is. "David nagyon inspir�l� volt - jegyzi meg Depp -, m�r az elsõ pillanatt�l kezdve rokons�got �reztem vele, mert ugyanazon a napon sz�lett�nk." A sz�n�sz azt is nagyon megtisztelõnek �rezte, hogy Koepp eg�sz a Karib-szigetekig elutazott - ahol Depp �ppen A Karib-tenger kal�zai c�mû kalandfilmet forgatta -, csak hogy felk�rje õt Mort Rainey szerep�re.

Depp v�g�l a forgat�k�nyv minõs�ge miatt mondott igent. "Eml�kszem, m�g csak a 15. oldal k�r�l tartottam, de m�r biztos voltam benne, hogy egy eszm�letlen�l j�l meg�rt k�nyvet tartok a kezemben. A dial�gusok val�s�gosak, nem erõltetettek, a szitu�ci�k erõsek. Tov�bb olvastam, �s el�rtem arra a pontra, amikor �rzelmileg teljesen azonosulok Mort probl�m�j�val, azt�n j�n a megh�kkentõ fordulat, ami nagyon meglepett. T�nyleg nem sejtettem, hogy ez fog t�rt�nni, nagyon �lvezetes volt olvasni, �s tudtam, hogy a n�zõ is �pp ennyire fogja �lvezni."

Depp egy�bk�nt is vonz�dik az �r�khoz. Terry Gilliam F�lelem �s reszket�s Las Vegasban c�mû filmj�nek elõk�sz�t�se sor�n �sszebar�tkozott az �r�val, a legend�s Hunter S. Thompsonnal, akit a filmben alak�tott. Depp jelenleg is egy legend�s �r� megform�l�s�ra k�sz�l, õ fogja j�tszani J. M. Barrie-t, a P�n P�ter szerzõj�t a "Neverland" c�mû filmben. "Szerintem minden mûv�sznek, de egy �r�nak k�l�n�sk�ppen, a fant�zia a legjobb bar�tja. De lehet legnagyobb ellens�ge is, ha t�l sok gondolat d�b�r�g a fej�ben. Ez Mort probl�m�ja is. Õ egy remete. Bizonytalanul �rzi mag�t az emberek k�z�tt, �s azt akarja, hogy b�k�n hagyj�k. A baj csak az, hogy �nmag�t nem tudja b�k�n hagyni."

Koepp m�sodik nagy dob�sa az volt, hogy siker�lt megnyernie John Turturr�t John Shooter szerep�re. "Nagyon akartam Johnt, mert egyike azon sz�n�szeknek, akik teljesen �t tudnak l�nyeg�lni a figur�v�, akik val�s�gos, hihetõ karaktert tudnak l�trehozni. Ez k�l�n�sen fontos volt Shooter eset�ben. John olyan, mint egy kam�leon, a n�zõ soha nem tudja, h�nyad�n �ll vele. Mindez j�l j�tt Shooter figur�j�hoz, hiszen õ egy olyan f�rfi, aki a semmibõl bukkan fel, �s titokzatos, megfoghatatlan l�gk�r veszi k�r�l."

Koepp egyfajta bûn�s vonzalmat �rez Shooter karaktere ir�nt. Ennek a fick�nak a romlatlan, b�r nyilv�nval�an torz mûv�szi meggyõzõd�s�bõl ered az erõszakra val� hajlama. "Szeretek �gy gondolni Shooterre, mint a tiszta mûv�szet megtestes�tõj�re. Ezzel szemben Mort �zleti gondolkod�s� �r�, aki rem�li, hogy az embereknek tetszeni fog, amit �r. Ez nagyon sz�p kis konfliktust eredm�nyez k�zt�k. Soha nem tudjuk pontosan, ki mond igazat, de egy kicsit jobban hisz�nk Mortnak, mert Shooter teljesen eszelõs �s õr�lt dolgokat mûvel. De a k�ts�g mindig ott van."

�rdekes m�don Stephen King �s Shooter figur�ja k�z�tt van valami furcsa hasonl�s�g. "M�g a forgat�k�nyvet �rtam, amikor elkaptam ezt a mondatot Stephen Kingtõl - mondja Koepp. - �pp arr�l besz�lt, hogy fel akar hagyni az �r�ssal, mire valaki a hallgat�s�gb�l megk�rdezte, hogy ezt �gy �rti, egy�ltal�n nem fog �rni? Mire õ azt mondta, hogy dehogyis, minden nap fog �rni, csak nem fogja publik�lni."

Turturro fia nagy King-rajong�, ez�rt nagyon izgatott lett, amikor megtudta, hogy a pap�ja egy Stephen King-filmben fog j�tszani. "Olvastam p�r k�nyv�t, �s tetszettek a k�nyveibõl k�sz�lt filmek, de ez semmi a 13 �ves fiamhoz k�pest, aki nagyon odavan �rte - mondja Turturro. - A fiam az �gyeletes �szkomb�jn a csal�dban, elolvas minden forgat�k�nyvet, amit kapok, �s a lelkemre k�t�tte, hogy ezt mindenk�ppen v�llaljam el."

Turturro szint�n j�tszott m�r �r�t, nevezetesen Barton Finket a Coen testv�rek Hollywoodi lid�rcnyom�s c�mû filmj�ben, aki t�rt�netesen szint�n alkot�i v�ls�gban szenvedett. Hogy Shooter val�di �r�, net�n csak egy csal�dott, �njel�lt �r� vagy valami enn�l is rosszabb, a n�zõnek kell eld�ntenie. "Soha nem j�tszottam m�g pszichothrillerben, ez a feladat nekem teljesen �j volt, de nagyon izgalmasnak �s kih�v�nak tal�ltam. Fogalmam sem volt r�la, hogyan fogok nekil�tni ennek a figur�nak, am�g ott nem �lltam a kamera elõtt, �s el nem hangzott az elsõ 'tess�k'."

Az is nagyon cs�b�t� volt Torturro sz�m�ra, hogy Johnny Depp-pel j�tszhat egy�tt. A k�t figur�t k�l�nleges kapcsolat fûzi �ssze: Shooter fanatikusan ragaszkodik ahhoz az elk�pzel�s�hez, miszerint Mort ellopta a t�rt�net�t, m�g Mort �pp ilyen vehemensen �ll�tja, hogy ez nem igaz. Ez a szoros, m�r-m�r szimbiotikus viszony t�bb intenz�v, idegt�põ jelenetbõl �p�l fel, ami k�l�nleges kapcsolatot ig�nyelt a k�t sz�n�sz k�z�tt. "Johnnyval nagyon k�nnyû egy�tt dolgozni - jelenti ki Turturro. - Van valami nyugalom a munkast�lus�ban. David nagyon szabadon hagyott minket dolgozni, �s Johnnyval kiv�l�an lehetett improviz�lni. Intuit�v �s sokoldal�. R�ad�sul remek humor�rz�ke van. V�gig nagyon �lveztem a k�z�s munk�t."

A t�rt�net egyik kulcsfigur�ja Amy, Mort volt feles�ge, akit Maria Bello alak�t. "Szerettem volna v�gre Mari�val dolgozni - mondja Koepp. - Csod�latos sz�n�sznõ, aki k�pes egyszerre t�bb �sszetett �rz�st k�zvet�teni. A n�zõ nem biztos benne, hogyan is kell �reznie a figur�ja ir�nt. Ahogy minden j� sz�n�sz, Maria is megnehez�ti a n�zõ dolg�t, hogy ne csak azon m�ljon az emp�ti�nk, hogy szeretj�k vagy nem szeretj�k. Maria figur�ja hol szimpatikus, hol nem az, ez�rt olyan sz�n�sznõre volt sz�ks�gem, aki kezelni tudja ennek a helyzetnek a bonyolults�g�t."

Bell�t a k�z�ns�g a V�szhelyzet Anna Del Amic�jak�nt �s a "The Cooler" c�mû film szexi pinc�rnõjek�nt ismerheti, ut�bbi�rt Golden Globe D�jra is jel�lt�k. A sz�n�sznõ el volt ragadtatva a felk�r�stõl. "Elõsz�r is nagy rajong�ja vagyok a thrillereknek, k�l�n�sen Stephen Kingnek. Amikor elolvastam forgat�k�nyvet, teljesen el voltam ragadtatva. Faltam az oldalakat, �s t�nyleg nem sejtettem, hogy mi lesz a sztori v�ge. Amikor elõsz�r tal�lkoztam Daviddel, bel�ptem az irod�j�ba, �s felki�ltottam: im�dom ezt a k�nyvet! Besz�lgetni kezdt�nk, �s kider�lt, hogy hasonl� elk�pzel�seink voltak a figur�r�l �s a t�rt�netrõl."

Amy st�lusban, attitûdben �s temperamentumban egyar�nt sz�ges ellent�te Mortnak. "Amy �s Mort k�z�s �lete darabjaira hullott, de Amy pr�b�lta m�g egy ideig �sszetartani a m�r sz�tesett kapcsolatot" - mondja Bello. Bell�nak t�bb kaszkadõrfeladatot is v�gre kellett hajtania, ahogy Amy felveszi Mort egyre kisz�m�thatatlanabb �s erõszakos �letst�lus�t, de ez nagyon tetszett neki. "Nagyon meglepett, hogy mennyire �lvezi a szerep fizikai kih�v�sait - mes�li Koepp. - A legt�bb kritikus jelenetet maga csin�lta v�gig, �s nagyon j� volt a mocsokban val� ide-oda hemperg�sben."

A fizikai feladatok megt�mogatt�k a jelenetei fokoz�d� pszichikai intenzit�s�t. "Volt egy n�gynapos jelenet, ami k�l�n�sen megerõltetõ volt - mondja a sz�n�sznõ. - Eml�kszem, az egyik felv�tel elõtt leugrottam p�rszor a l�pcsõrõl, hogy visszanyerjem az energi�imat, �s azon gondolkoztam, hogyan fogom azt megõrizni a jelenet sor�n. De v�g�l az adrenalin �tvette a hatalmat. Az �letben nem lehet felk�sz�lni az ijesztõ vagy meglepõ szitu�ci�kra, �s egy pont ut�n a sz�vem �s testem egyszerûen �tveszi a hatalmat. Nem agyaltam annyit, ami nagyon j� volt az adott jelenethez, �s seg�tett val�dinak �s spont�nnak maradni."

Bell�nak Depp mellett a legt�bb jelenete Timothy Huttonnal volt, aki �j szerelm�t, Tedet j�tssza. "Mindig im�dtam Johnny filmjeit - mes�li Bello. - Nagy rajong�ja vagyok Tim Huttonnak is, ez�rt nagyon izgultam, hogy egyszerre lehetõs�gem lesz vele dolgozni."

Ez a term�keny k�rnyezet megk�nny�tette Hutton sz�m�ra, hogy elkapja a szerepe l�nyeg�t, ez�t a mor�lisan el�g zavaros figur��t, aki hol helyes fi�nak tûnik, aki rossz helyzetbe keveredett, hol valami sokkal f�lelmetesebbnek. "Ahogy elolvastam a forgat�k�nyvet, tudtam, hogy el tudom �gy j�tszani Ted szerep�t, hogy a n�zõ ne is sejtse a figura igazi h�tter�t. Nagyon j� volt, hogy a motiv�ci�it hom�lyban lehet hagyni, mik�zben a legv�gsõkig elmegy. Soha nem teljesen vil�gos, hogy j� fi�-e vagy csirkefog�.

Mortt�l elvett�k az �let�t, a tehets�g�t, m�g a feles�g�t is, �s egy bizonyos ponton �gy �rzi, hogy ez�rt mindenki felelõs k�r�l�tte - folytatja Hutton. - Ahogy a t�rt�net kibontakozik, a szereplõk �lete �s �rzelmei egyre jobban �sszegabalyodik, �s nem lehet tudni, hogy ki van rossz hat�ssal kire. Ez egy izgalmas paranoid thriller, amiben a bizonytalans�g az utols� percig kitart."

Charles S. Dutton j�tssza Ken Karsch detekt�vet, Mort bar�tj�t, aki megk�s�rli megfejteni Mort �let�nek azon zavaros esem�nyeit, amik Shooter felbukkan�s�t k�vett�k. Ken k�nnyed modor� �s intelligens ex-zsaru, l�tsz�lag kõkem�ny fick�, aki azonban idõvel �ppolyan �rz�kenynek bizonyul, mint Mort.

"Charles k�l�nlegesen �nt�rv�nyû sz�n�sz - jelenti ki Koepp. - A hangja, viselked�se, eg�sz megjelen�se - van benne valami erõlk�d�s n�lk�li hat�rozotts�g. Ken pontosan az a fajta fick�, akihez Mort fordulna ilyen helyzetben."

Dutton le volt nyûg�zve Koepp rendezõi k�pess�geitõl. "David nem tolakod� rendezõ. El�g r�g�ta van a szakm�ban ahhoz, hogy tudja, a szereplõv�logat�skor nyolcvan sz�zal�kban eldõl a film. Hagy minket �gy dolgozni, ahogy akarunk, de nagyon hat�rozottan tudta, mit akar kihozni belõl�nk. P�ld�ul hat�rozott elk�pzel�sem volt arr�l, hogy akarom j�tszani Kent, David azonban ehhez m�g rengeteg apr� tan�ccsal l�tott el. Elõsz�r el akartam j�tszani a kem�nyfi�t, de Daviddel k�z�sen �gy d�nt�tt�nk, hogy ezt k�sõbbre tartogatjuk."

Dutton hozz�teszi, hogy az �ltal�nos hiedelemmel ellent�tben ez alkalommal szerencs�s volt, hogy az �r� folyamatosan jelen van a forgat�son. "Azt hittem, nagyon ideges�tõ, ha a rendezõ egyben az �r� is, de Daviddel semmi ilyen probl�ma nem volt. Nem sik�tozott, ha megv�ltoztattuk a dial�gusokat, sõt folyton kik�rte a v�lem�ny�nket, hogy nincs-e t�l�rva a sz�veg, mit v�ltoztasson. Teljesen nyitott volt az �j �tletekre."

A titkos ablak nagyon j�l illeszkedik Koepp eddigi munk�inak sor�ba. Minden rendez�se thriller volt, az �ltala �rt forgat�k�nyvek �gyszint�n. "Nem tudom, mi vonz ennyire a thrillerben. Wisconsinb�l j�v�k, ott nagyon kedves emberek �lnek. De mindenkiben ott bujk�l valami s�t�t dolog, aminek ki kell j�nnie valahogy. �n thrillerek �r�s�val �s rendez�s�vel igyekszem randev�t adni ezeknek a d�monoknak."

A forgat�sr�l

"Egy thrillern�l a fesz�lts�gkelt�s a r�szletekrõl sz�l - fejti ki Koepp a mûfajr�l vallott n�zeteit. - Hova n�z a szereplõ? L�tnunk kell az arc�t. L�tnunk kell, amit õ l�t - �s tal�n azt is, amit nem. A fesz�lts�get ezer apr� darab �ssze�ll�t�s�val �rj�k el, ez�rt egy kicsit olyan, mintha egy mozaik elemeit szedegetn�nk �ssze, de csak k�s�bb fogjuk kirakni a k�pet. Ha b�rmit kifelejt�nk, csak k�sõbb der�l ki, de �rezhetõ lesz a hiba, ez�rt minden ilyen fesz�lt jelenetet nagyon k�r�ltekintõen meg kell tervezni. Szerencs�re el�g sok idõm volt a film elõk�sz�t�s�re, ez�rt a storyboard k�pkock�ib�l k�sz�tett�nk egy anim�ci�t �s al�olvastattam a p�rbesz�deket, �gy tulajdonk�ppen leegyszerûs�tve elõre megcsin�ltuk a filmet. Ez nagyon j� technik�nak bizonyult. Seg�t �szrevenni, mi az, amirõl megfeledkezt�l."
Az elõk�sz�t�s sor�n Koepp Fred Murphy operatõrrel sok klasszikus thrillert n�zett v�gig, olyanokat, mint p�ld�ul Roman Polanski Rosemary gyermeke vagy John Boorman Gyilkos t�ra c�mû filmje. Ezekbõl mer�tve d�nt�tt �gy Murphy, hogy a sz�lesv�szn� Super 35-�s form�tumot fogja haszn�lni. "Szeretem a sz�lesv�sznat a k�zelikn�l, mert lehetõs�get ad, hogy a h�tt�rrel is foglalkozz - mes�li Murphy. - Kicsit szellõsebb� teszi a k�peket, nincs olyan klausztrof�bi�s �rz�se az embernek."

A sz�lesv�szon vesz�lye az, hogy jobban ki�tk�znek rajta a hib�k, �s ebben a filmben rengeteg lehetõs�g volt a hib�z�sra, mivel Koepp telerakta t�kr�kkel Mort lak�s�t. "A film nagy r�sze egy h�zban j�tsz�dik, ahol egy fick� bujdokol a vil�g elõl. Ez nagyon z�rt t�r, de Fred kit�g�totta ezzel a sok t�k�rrel. Ez egy igazi t�k�r-mozi. Fred kijelentette, hogy m�g soha egyetlen filmj�ben sem volt ennyi t�k�r. M�rpedig a t�k�rrel nagyon �vatosnak kell lenni, mert nem csak a sz�n�sz t�kr�zõdhet, hanem a st�b, a kamera, a felszerel�s is. Nagyon neh�z munka volt, de meg�rte."

Odette Gadoury jelmeztervezõ kor�bban olyan thrillerekben dolgozott, mint a hamarosan a mozikba ker�lõ "Wicker Park" �s Brian De Palma Az utols� dob�s c�mû filmje. A titkos ablak �ll�t�sa szerint igazi karakterk�zpont� produkci�, amiben a jelmezek tekintet�ben nagyon nem lehetett hib�zni, ez�rt szorosan egy�ttmûk�d�tt a k�t fõszereplõvel. "Szerettem Johnnyval �s Johnnal dolgozni, mert mindketten k�nyesek r�, hogy mit viselnek. Nekem nagyon fontos, hogy õk annyira k�nyelmesen �rezz�k magukat a ruh�ikban, mintha a m�sodik bõr�k volna. Ez�rt mindent megbesz�ltem vel�k elõre." Depp-pel val� besz�lget�sei eredm�nye Mort egy szem rongyos, elnyûtt ruh�ja. "Ez Johnny �tlete volt. A ruhapr�b�n mutattam neki ezt a darabot, amibe azonnal beleszeretett. Persze be kellett szerezn�nk belõle t�bbet, azt�n bekoszolni, �reg�teni, am�g olyan elnyûtt nem lett, mint egy agyonhaszn�lt pelenka. Szerintem izgalmas �tlet, hogy valaki, aki eg�sz nap depresszi�san hever egy kanap�n, �r�kk� ugyanabban a ruh�ban van."

A st�b h�rom h�tig forgatott egy Sacacomie nevû csendes, falusias quebeci �d�lõhelyen, itt �p�lt fel a mes�be illõ Tashmore t� partj�n �ll� kunyh�. A fens�ges Sacacomie t� szomsz�ds�g�ban, a fenyõ- �s juharerdõk �rny�k�ban levõ �d�lõhely kiv�l� helysz�nt k�n�lt a t�rt�nethez valamint egy festõi k�rnyezetben levõ h�zat, ahol el lehetett sz�ll�solni a st�bot �s a produkci�s irod�t.

Egyed�l Mort kunyh�ja hi�nyzott, amit Howard Cummings l�tv�nytervezõnek kellett megterveznie �s fel�p�tenie a t� partj�n a k�lsõ felv�telekhez, �s m�g egyszer st�di�ban a belsõkh�z.
"Amikor legelõsz�r l�ttuk a helysz�nt, mindent h� bor�tott, ez�rt nem tudtuk pontosan meg�t�lni, hogy val�ban megfelelõ-e, b�r annak tûnt - mes�li Cummings. - El�g elszigetelt volt, �s k�zvetlen�l a t� partj�ra lehetett fel�p�teni a h�zik�t, pontosan �gy, ahogy szerett�k volna. Mort furcsam�d soha nem megy le a t�hoz. �r�kk� bent van a h�zban, ami s�t�t �s szomor�, de m�gis fur�n k�nyelmes �s megnyugtat� - legal�bb is Mort sz�m�ra."
A t�rt�net sor�n csak sejteni lehet a t� odakint szikr�z�, �lettel teli t�meg�t, ami ellenpontozza Mort s�t�t �s mor�zus benti �let�t. Az �jszakai jelenetek alatt, amikor Shooter Mort nyom�ba ered, a t�, Fred Murphy derengõ vil�g�t�s�ban �s a felette k�gy�z� f�stben igaz�n k�s�rteties l�tv�nyt ny�jt.

Figyelem! Olyan sorok k�vetkeznek, amelyek megtekint�se nem javasolt olyan szem�lyeknek, akik m�g nem olvast�k a k�nyvet/l�tt�k a filmet, mert lel�vik a t�rt�net f� po�nj�t.

Koepp egyik felv�tel�t, amellyel Mort tudathasad�s�nak m�rt�k�t akarta �br�zolni, a st�b tagjai Magritte-snittnek nevezt�k el, mert a h�res sz�rrealista festõ egyik k�p�re eml�keztetett. A festm�nyen egy t�k�rbe n�zõ ember l�that�, de ahelyett, hogy az arc�t l�tn�nk t�kr�zõdni, a tark�j�t l�tjuk. A felv�teln�l k�t kamera bonyolult �sszehangol�s�val vett�k Johnny Depp-pet, �s mag�t az �veget bluebox helyettes�tette. Murphy egy kamer�t �ll�tott Deppre szembõl, egyet pedig h�tulr�l. Ez ut�bbi volt a "t�kr�zõdõ kamera", ennek nagyobbnak �s gyorsabbnak kellett lennie, hogy kompenz�lja a mozdulatokat �s a perspekt�v�t, mivel a t�rgyak nagyobbnak l�tszanak a t�k�rben, mint amekkor�k a val�s�gban.